Leila és Roland

2011. június. 21.

Élt egyszer egy király, akinek volt három fia. A legidősebbet Ivánnak, a középsőt Jánosnak, a legifjabbat pedig Rolandnak hívták. Bár Roland volt a legifjabb, mégis ő volt a legdélcegebb, legügyesebb közülük, és ezért a bátyjai nem igen szívlelték. A két idősebb fivér nagyon jól megértette egymást, de Rolandot gyakorta csúfondárosan megtréfálták. Rolandnak ez egyáltalán nem volt vicces, de nem akart apjának szólni, nehogy az azt higgye, nincs annyi sütnivalója, hogy elbánjon a két testvérével, ezért inkább hallgatott.

Egyszer aztán a király magához hívatta gyermekeit, és így szólt:

–   Édes fiaim! Bizonyára ti is elgondolkodtatok már azon, hogy épp ideje feleség után néznetek. Én most kieresztelek benneteket a nagyvilágba, és kérlek, fogadjátok meg tanácsomat: jövendőbelitek legyen hű hozzátok, és legyen becsületes, mert ha elhozzátok a palotába, meg kell felelniük az elvárásaimnak. Most menjetek, és olyan feleséget válasszatok, aki érdemes a királyné címre!

Mikor e szavak végére ért, a király a leggyönyörűbb paripákat nyergeltette fel fiainak, és végül így búcsúzott fiaitól:

–   Maradjatok együtt az úton, és segítsetek egymásnak, ha valamelyiktek bajba kerül!

A királyfiak megígérték, hogy így lesz, de Iván és János valójában csak a kedvező alkalmat lesték, mikor szabadulhatnak meg Rolandtól. Hamarosan egy szakadékhoz értek, amin egy vékonyka híd ívelt át a túlsó oldalra. A két fiú már tudta is, hogyan szabaduljon meg öccsétől. Iván és János átvágtattak rajta, aztán mikor Roland lépett a hídra, kardjukkal elvágták a liánt, ami a hidat tartotta. A királyfi csak zuhant-zuhant lefelé a mélységbe, mikor egyszer csak Szélkirály felkapta, és kiröpítette a szakadék szélére. A királyfi megköszönte a segítséget, és megkérdezte, hogy ő mit nyújthat viszonzásként. Szélkirály csak annyit mondott:

–   Majd én is kérek valamit utad végén, de addig is sok szerencsét, és bátyjaidtól, azt ajánlom, óvakodj! – Azzal szélsebesen elrepült.

Roland visszaült a lovára, korántsem olyan biztonsággal, mint amikor elindult. Tudta, hogy gonosz bátyjai lépten-nyomon csapdát állíthatnak neki.

Nemsokára Roland egy nagyvárosba ért. Mikor befordult lovával az egyik utcába, megpillantotta testvéreit. Éppen bort vettek maguknak. Szerencsére nem vették észre, hogy Roland meglesi őket. Mikor kifizették a bort, tovább indultak. Roland térképet is hozott magával, és észrevette, hogy amerre a testvérei leindultak, arra van a Napnyugati király vára. Roland szép lassan követte őket, akik nem is vették észre. Mikor már látni lehetett a várat, Roland elkezdett vágtázni a vár felé. Testvérei felismerték, és szörnyen csodálkoztak, hogy Roland épségben megúszta a zuhanást. Utána vágtattak, de tudták, hogy úgysem kaphatják el nyilvános helyen, ezért ügetésben közelítették meg a várat.

Mikor Roland belépett a palotába, elkápráztatta a pompa, ami elébe tárult. Az őrök beengedték a királyhoz. Elmondta, mi járatban van. A király szívesen fogadta, és megmutatta három leányát.

–   Válaszd, amelyik a legjobban tetszik!

Rolandnak rögtön megakadt a szeme a legkisebbiken. A király elmondta, hogy a legfiatalabb lányát Leilának, a középsőt Saroltának, a legidősebbet Dalmának hívják. A királyfi megkérte a királyt, hogy adja hozzá Leilát. Az boldogan odaadta, és hozzátette, Leilánál nincs a világon becsületesebb teremtés.

Eközben megérkezett Iván és János. Nekik a két idősebb leány tetszett. A király azokat is elengedte.

A királyfiak és mátkáik hintón mentek haza apjukhoz, aki már nagyon várta őket. Megdicsérte fiait, hogy szép leányokkal tértek vissza. Magához hívta őket, és a három leányt.

– Mikor elindultatok, azt mondtam, hogy hű és becsületes feleséget hozzatok a palotámba. Hát, most meggyőződhetünk róla, jól választottok-e, vagy sem, de előbb megnézzük, melyik a legügyesebb. Holnapra készítsetek egy aranyszegélyű zsebkendőt férjetek számára. Akié a legszebben hímzett lesz, az érdemli a legügyesebb királyné címet. Holnap az is kiderül, hogy ki a legbecsületesebb. Most menjetek, és kezdjetek hozzá! –szólt a királylányokhoz.

Sarolta és Dalma kimentek a kertbe gondolkodni, mit is csináljanak. Nekik ugyanis semmi kedvük nem volt varrogatással tölteni az időt. Saroltának hirtelen eszébe jutott egy nagyszerű ötlet:

–     Ma lesz a nagyvásár!

–   És akkor mi van? – kérdezte Dalma.

–   Kimegyünk, és veszünk két aranyszegélyű kendőt!

–   Ez valóban jó ötlet – mondta Dalma. – Gyere, már most induljunk el.

A három királyfi atyját nemhiába nevezték eszesek. Megbízta az őröket, hogy figyeljék a három leányt, így erről a beszélgetésről is beszámolót kapott. Hamar kiismerte Dalmát és Saroltát. Mikor azonban a király Leila felől érdeklődött, az őrök azt felelték:

–   Ahogy felséged kiadta a feladatot, rögtön elment a vásárra, vett szövetet, tűt, cérnát, és azóta még csak le sem tette a kezéből a tűt, csak varrt szüntelenül.

Másnap reggel aztán a király magához hívta fiait és azok mátkáit, hogy kihirdesse, ki a legügyesebb és a legbecsületesebb.

–   Most adjátok ide a kendőtöket, amit fáradhatatlanul készítettetek!

A lányok odaadták, majd a király így szólt:

–   A legügyesebb és a legbecsületesebb: Leila, mert fáradhatatlanul dolgozott, nem pedig csak belenyúlt a bukszájába, és megvette a kendőket kényelmesen. Igaz, Sarolta és Dalma? Ami pedig a hűséget illeti, ahhoz nem kell fölösleges szópazarlás. Mert a leghűségesebb szintén Leila, mert ha csak teheti, férjének szenteli legtöbb idejét. Látom, Roland, jól választottál, és örülök, hogy itt vagy, nem pedig abban a sötét szakadékban, ahová fivéreid taszítottak. Szélkirály ugyanis mindent elmondott. A segítségért cserébe a leggyorsabb paripát kérte le fiának.

Mindannyian megesküdhettek, de ti Iván és János, szörnyű tettetek miatt, el kell innen mennetek. Van még két palotám nem messze innen, költözzetek oda, és éljetek boldogan. Az esküvőket egyszerre fogjuk megtartani, itt az én palotámban.

Az esküvőn és is ott voltam, jót mulattam. Aki nem hiszi, járjon utána!

Vége

 

    2017. december
    h k s c p s v
         
     123
    45678910
    11121314151617
    18192021222324
    25262728293031