Szülő-gyermek konfliktusok

A konfliktusok az élet természetes velejárói, így a szülő-gyermek kapcsolatban is gyakran előfordulnak. Az összeütközések nem csak hogy elkerülhetetlenek minden családban, hanem gyakran várható a visszatérésük is. Ezeknek lehetnek jelentéktelen apróságok, vagy “véresen” komoly dolgok, melyekkel könnyen elmérgesedhet egy kapcsolat.

Azonban a probléma tulajdonosa a kapcsolat, nem pedig egyik vagy másik fél. A konfliktus megmutatja a gyermekkel való kapcsolat igazi arcát, a válságban gyengül vagy erősödik, és ilyenkor keletkeznek tartós sérelmek, gyűlöletek és lelki sebek. Az összeütközések egyaránt magukban hordozzák a rombolás vagy az egyesítés csíráit. A konfliktusra nem kell úgy tekintenünk, mint valami feltétlenül rossz dologra, ez pusztán a kapcsolat egy valóságos síkját alkotja.

Ha képesek vagyunk konstruktívan, építő jelleggel megoldani a vitákat, ez a gyermeknek is nagy hasznára lesz. Segít felkészíteni a külvilágban rá váró ütközések kezelésére, és azt is megtanulhatja, hogyan birkózzon meg velük. Tehát a viták hasznosak is lehetnek ebből a szempontból.

 A legfőbb kérdés, hogyan tudjuk megoldani a konfliktusokat, és nem az, hogy mennyire gyakoriak ezek a problémák. A szülők többsége úgy vélekedik a konfliktusról, mint ahol valakinek győznie kell, miközben a másik fél veszít. Ezt nevezzük győztes-vesztes típusú gondolkodásnak. Konfliktus esetén a szülők nagy része igyekszik úgy intézni, hogy ő legyen az, aki nyer. Így a gyermek az, aki veszít.

Arra is van példa, hogy a szülők feladják elveiket, igényeiket a gyermek kedvéért, félnek az összecsapástól, és nem szeretnék frusztrálni gyermeküket. Ez esetben a gyermek a győztes. A két szituáció hasonló, mindkét esetben egymást próbálják rávenni saját megoldásuk elfogadására, és mindkét módszer hatalmi harcra épül.

Egy gyermek sokszor azért tesz eleget az elvárásnak, mert fél a büntetéstől. A szülő döntése tőle független, a szülői akarat rá van kényszerítve. Így nem is érzi magát motiváltnak a megoldás keresésében.

 Dr. Thomas Gordon amerikai pszichológus az emberi kapcsolatok nagy szakértője, többek között a szülő-gyermek konfliktusok kutatója is volt. Az ő általa kidolgozott ún. „nincs vesztes” módszer segítségével, a konfliktusokat vereségmentesen lehet megoldani. Az ellentétek úgy rendeződhetnek, hogy egyik fél sem veszít, egyik fél sem győz. A módszer kulcsa, hogy a konfliktust az érintettek kölcsönös megegyezéssel rendezik. Javaslatokat tesznek egymásnak, és addig keresgélnek, míg nem találnak olyan megoldást, amely mindkettőjük számára elfogadható.

Ezért, mint oly sok esetben, konfliktus esetén is üljünk le a gyermekkel, engedjük, hogy ő is javaslatokat tegyen, legyen érdekelt a megoldásban. Mutassuk meg, hogy igenis fontos, hogy megoldjuk a vitás kérdéseket, szánjunk erre időt, hogy megbeszélhessük a dolgokat, és keressünk egy kompromisszumos megoldást.

Közzétéve ekkor: 2011.11.14. @ 00:07 Szólj hozzá

TrackBack URI a bejegyzéshez: http://mesesarok.blogolj.net/mesek/gyermekneveles/szulo-gyermek-konfliktusok/trackback/

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról.

Szólj hozzá