A kisgyermek értelmi fejlődése

A csecsemők értelmi fejlődése már kéthónapos koruktól megnyilvánul, egészen kétéves korukig a környezetüket érzékszervi benyomásaik és saját cselekvéseiken keresztül ismerik meg. A rohamos szellemi fejlődés már egyéves korától megindul, és a benne élő vágy az őt körülvevő világ megismerésére egyre fokozottabb lesz.

Csecsemőknél a szellemi ’kibontakozás’ első jele kéthónapos korban jelentkezik, amit a szoptatás utáni boldog és elégedett arckifejezés és a többféle sírás jelez. Máshogyan sír, ha éhes, és másképp, ha fáj valamije.

Három-négy hónapos korban a gyermek már gügyörészve szemléli az őt körülvevő tárgyakat, amiket nagyon szeretne kézbe is venni, amit öt-hat hónaposan már meg is tud tenni, amikor is elkezdi gyakorolni első kézmozdulatait. Hét-nyolc hónapos korában egyre élénkebben foglalatoskodik környezetével, kúszik-mászik mindenhová. Kilenc-tíz hónaposan kísérli meg a felállást, amit nem szabad erőltetnünk, várjuk meg, míg magától sikerül neki.Egyévesen már önállóan tud járni. Ezt a korszakot, azaz a születéstől egyéves korig bezárólag a szülői szeretet és gondoskodás támogatása mellett kell, hogy megélje a gyermek. Ha ez nem így történik, a gyermek nem érzi majd biztonságosnak a környezetét, és érdeklődés helyett félelmet fog érezni a külvilággal szemben.

Egyévesen a gyermeken már megmutatkozhatnak bizonyos öröklött vonások, például, hogy mennyire erős egyéniség, vagy milyen az alkalmazkodási készsége.

Egy és három éves kor között felgyorsul az értelmi fejlődés, a szótagok mondását hamar felváltja a szavak használata. Egyre jobban élvezi, hogy önállóan tud cselekedni, és hogy egymaga képes sok mindent megcsinálni. Egyre többet kérdez, mert a tudásvágya is egyre nagyobb lesz. Ez egybeesik első dackorszakával is.

Amennyiben a beszéd kialakulása sokat késne, felmerülhet a siketség gyanúja, ezért hallásvizsgálatra kell elvinni a gyermeket.

Az óvodáskorú gyerekek általában szeretnek beszélni, sokszor előfordul, hogy egy-egy szót helytelenül használnak, ha túl bonyolultnak találják, hát leegyszerűsítik. Még akkor sem hajlandóak áttérni a helyes formára, ha kijavítjuk őket. De ez nem nagy baj, az iskoláskorig ezt kinövik.

Élményeiket, tapasztalataikat képesek megőrizni, főleg képekkel társítják azokat. Bár már jóval fejlettebb a gondolkodásuk, egyszerre csak egy dologra tudnak figyelni, és nem képesek megfordítani „fejben” a cselekvéseiket, vagyis nem tudják, hogy ami történt, az minek a következménye.

 Életük legfontosabb eleme a játék, ha erre nincsen alkalmuk, biztosan elmarad a szellemi fejlődésük. Ez az alapvető tanulási terep számukra, itt szereznek új tapasztalatokat, fejlődik a figyelmük, szociális érzékük és a koncentrációkészségük. Mindehhez nem szükséges drága játékokat beszerezni, számukra a legcélszerűbb a koruknak megfelelően vásárolni, építőkockákat, babákat, mérgező anyagoktól mentes gyurmát a formázáshoz. Sok játékot magunk is elkészíthetünk otthon velük együtt – terménybábokat, kesztyűbábokat – ami nem csak sikerélményt jelent számukra, hanem még arra is megtanítja őket, hogy ne csak a drága dolgokat értékeljék.

Értelmi fejlődésüket elősegíthetjük, ha sokszor beszélgetünk velük a legkülönfélébb dolgokról, mesélünk nekik, mert ennek során egyre több szót hallanak, így bővül a szókincsük és a kifejezőkészségük. Engedjük, hogy maguk kísérletezzenek és fedezzék fel a környezetüket, a tárgyakat. Következetesen neveljük őket, azaz ha valamit helyesen tesznek, vagy ügyesen végeznek, dicsérjük meg őket, a helytelen viselkedést azonban mindig építsük le, és helytelenítsük.

Közzétéve ekkor: 2011.11.13. @ 23:43 Szólj hozzá

TrackBack URI a bejegyzéshez: http://mesesarok.blogolj.net/mesek/gyermekneveles/a-kisgyermek-ertelmi-fejlodese/trackback/

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról.

Szólj hozzá